ide el kell mennem!

-Főnök, kicsit finomabban is letehette volna a gépet!--Minek? Úgyis megtapsolnak!

Itt mondjuk én is tapsoltam volna, mert gondolom pár embernek nagyon szorult a segge!

Prímán landolt, nagyon szépen megfogta. Még át se startolt.

szerintem csak korrigált jobbra, hogy a pálya közepére érkezzen.

Azt hiszem, a gépen ülők nem sokat éreztek ebből. Egyébként meg ügyes a pilóta, bár a produkció nem világbajnok (szerencsére).

Ilyen itthon is van. Pl. mult het csutortok este.

@ostvan2: De bizony erzed. Foleg ilyen magassagbol, mikor mar latod a foldet es van viszonyitasi alapod. Egyik pillanatban az eget latod, masikban meg a kifutopalya betonjat.

És tudjátok, miyen rövid ott a kifutópálya?

Biztos pilóta tette le? Tudomásom szerint manapság már bizonyos géptípusokon a leszállást is robotpilóta végzi. Egyébként a földközeli balesetek jelentős része a szélnyírás miatt következik be.

Jobb oldalán kb. 20 méterre a géptől hatalmas sziklafal van a kifutó földi részén végig, mert a többi a tengeren van oszlopokon. Ha baj van irány a tenger.:) (Atlanti-óceán)

@EBL: En eddig ugy tudtam, hogy a felszallast-leszallast meg a pilotak csinaljak, kulonosen ilyen helyzetekben.

ebben mi volt a durva? ez a normal eljaras szelnyirasban (valtozo oldalszelben) leszallashoz. tok profin csinalta, ez nem egy kapkodo veszmanover, ezt igy kell csinalni.

Vajk

Hogy itt mennyi pilota van!!! Szep teljesitmeny...

Csak en azt nem ertem, hogy ha kis Magyarorszagon ennyi a pilota, orvos, matematikus, fizikus, stb, miert olyan szar a helyzet tenylegesen???

Azért, hogy NEKED legyen mit kérdezni.:P

@VogelZsigmond: nincs itt több pilóta, mint máshol, csak a cím és a felvezetés enyhén túloz, ez egy eléggé mindennapos leszállás.
Ezek már valamivel cikisebbek:
www.youtube.com/watch?v=dOx5Knk6S9I

@EBL: Az csak a végső bevetetésig hoz el, de a végén manuálisan kell letenni.

Van olyan szituáció ÉS megfelelően felszerelt gép ÉS megfelelően felszerelt reptér ÉS megfelelő jogosításokkal ellátott személyzet, amikor a robot teszi le a gépet. Azonban ilyen turbulenciát nem fog meg a robot, sőt le is old, ha nagyon durva kitéréseket észlel. A videón látható leszállás meg egyáltalán nem extrém.

@EBL:
"manapság már bizonyos géptípusokon a leszállást is robotpilóta végzi"

Hát van néhány, ami elméletileg képes lenne rá (ICAO CAT III/c), de a gyakorlatban sehol a világon nem használják (mert kellene hozzá megfelelő földi rendszer is, ami képes 0/0 méterig levezetni a gépet).

A szélnyírás függőlegesen fújó szél, ahhoz nem kell traverzálni a géppel.
Baleseteket meg azért okozott régebben, amíg ki nem találták a szélnyírás-figyelmeztető rendszert, mert a lefelé fújó szél a földnek ütközve felfelé irányuló légáramlást okoz körben. Ezt a pilóta úgy észleli, hogy a gép emelkedik, visszaveszi a tolóerőt, aztán amikor a lefelé fújó szélbe kerül, ráadja ugyan a tolóerőt, de mire felpörög a hajtómű, és megnő a tolóerő, már odaverte a gépet a betonhoz.

@halaloszto:
Neked is mondom: a szélnyírás függőlegesen (lefelé) fújó szél.
Ez sima oldalszél, és a pilóta nagyon simán tette le a gépet, mondhatnám, hibátlanul.

@Gaspen:
Tévedés, NINCS ilyen reptér.
A gyakorlatban sehol a világon nem használják.

"nem fog meg a robot, sőt le is old, ha nagyon durva kitéréseket észlel"
Elég szar lenne. A robotot pont azért használják, mert gyorsabban reagál, mint az ember.
De, azért a videón látható leszállás nagyon is extrém, de azért gyakoroltatni szokták a pilótákkal szimulátorban, hogy ne érje őket teljesen váratlanul.

"de a gyakorlatban sehol a világon nem használják"

Ez így ebben a formában nem igaz. Íme néhány emberi beavatkozás nélküli leszállás. A pilóta csak a gurulóúton eszi át az irányítást. Az egyik felvételen a pálya vizuálisan akkor lesz látható, amikor a robotpilóta a twenty szót mondja. Az is tény, hogy vannak olyan légitársaságok, ahol az elsődleges irányelv a robotpilótás leszállás azokon a reptereken, ahol a feltételek adottak. Az ilyen reptereken külön engedéllyel térhetnek el az elsődleges irányelvtől.

<a href="http://fekszarny.blog.hu/2011/11/25/na_latod_vagy_nem">fekszarny.blog.hu/2011/11/25/na_latod_vagy_nem&lt;/a&gt;

"A szélnydírás függőlegesen fújó szél"

Ez így ebben a formában nem igaz.

A szélnyírás fogalma pusztán annyit jelent, hogy a szél sebessége, iránya rövid távolságon belül jelentősen megváltozik. Ezt okozhatja az általad említett lefelé fújó szél is, ami aztán vízszintesen távozik. A vízszintesen távozó légtömegek miatt nem kell közvetlenül a lefelé áramló légtömegekbe beleszállni, elég, ha csak közel kerül hozzá a repülő. Néhány másodperc alatt egy erős oldalszélből erős hátszél lesz. A problémát nem is a lefelé áramló levegő, hanem a hirtelen hátszél okozza, ami a repülőt akár átesés közeli helyzetbe hozza. Ami rendkívül instabil. A szélnyírást okozhatja tereptárgy, akár egy kisebb hegy/szikla is. A szélnyírás jelensége elsősorban viharos időjárási körülmények között alakul ki így simán összeegyeztethető a traverzálással.

A felvételen 0:23-nál magasságot veszít a gép és hirtelen imbolyogni kezd. Nyilvánvalóan belerepült egy olyan áramlási térbe, ami az addigiaktól eltér. A hirtelen szélirány/erősség változás definíciószerűen maga a szélnyírás.

A link helyesen:
fekszarny.blog.hu/2011/11/25/na_latod_vagy_nem

@EBL:
Baszd meg, egy blogot hozol fel adu ászként, amit minden ökör írhat?
Nem, nincs ilyen sehol a világon. Nézz utána jobban.

A szélnyírás pedig a függőlegesen fújó szél. A gépeken nagyjából a 90-es évek elején megjelent Windshear Warning System is ezt jelzi, a hirtelen szélirányváltásokat nem is tudná.

"A szélnyírás jelensége elsősorban viharos időjárási körülmények között alakul ki"
Ez sem igaz.

Eltöltöttem a repülésben kb. 15 évet, szóval inkább ne magyarázd meg.

Ja, egy link neked, ugyan csak Wikipedia, de azért legalább nem egy Kovács Béla blogja:
en.wikipedia.org/wiki/Airborne_wind_shear_detection_and_alert_system

De ha gondolod, keresgesd meg könyvtárakban az Aviation and Space Technology, az Aviaton Week vagy az Avionics folyóiratok 90-es évek eleji számait, ezzel vannak tele. Akkoriban elég sokat olvasgattam.

@áasdklfjáasn:
Nem a blogot hozom fel, hanem a videókat.

5 perc alatt legalább egy tucat olyan kabinvideót lehet találni, a hol a robotpilóta taxizási sebességig vezeti a gépet. (A gurulás már CAT III/C lenne.)

De itt egy újabb link: Nézd meg, hogy mikor kapcsol ki a robotpilóta.

www.grasshoppair.com/2013/01/ejszakai-cat-iiib-autoland-leszallas.html

Úgyhogy akárki akármit is mond a robotpilótás leszállás (a parkolóhelyre taxizás kivételével) egy a gyakorlatban használt létező eljárás.

A nyírás szó definíció szerűen egy v(r) vektortér dvx/dy, dvx/dz, dvy/dx, dvy/dz, dvz/dx, dvz/dy differenciálhányadosait jelenti.

Az általad említett függőleges szél ezek közül kettőt a dvz/dx és dvz/dy hányadosokat fedi le. A függőleges szél a szélnyírásnak egy gyakori, de nem az egyetlen típusa. A meteorológusok is megkülönböztetnek többféle eredetű szélnyírást.

met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1002&hir=Szupercellak

Idézem: "A szélnyírás nem más, mint a szél sebességének és irányának változása a tér egy kitüntetett iránya mentén"

Itt pl a met.hu oldalán az általad említettől eltérő típusú (dvx/dz és dvy/dz hányadosokkal jellemezhető) szélnyírásról írnak, valamint az ezzel kapcsolatosan kialakuló szupercellákról. Ezzel már azt az állításomat is sikerült alátámasztani, hogy bizonyos típusú szélnyírások összefüggésbe hozhatók a viharos időjárással.

Egyébként szélnyírásnak nevezhetjük a tereptárgyak által okozott szélnyírást (ezeket leginkább dvx/dy és dvy/dx deriváltakkal írhatjuk le). Ezt a típusú szélnyírást érezzük a bőrünkön amikor viharos időben egy utcasarkon kilépünk a keresztutcára, és hirtelen a szél el akarja vinni a fejünket is. És ezt a típusú szélnyírást egy repülő is megérzi, ha a pálya egyik oldalán az óceán, a másik oldalán pl sziklafal van. Azt hiszem, hogy a jelen blog is egy hasonló terepen fekvő reptérről szólt.

Mennyi fotelpilóta gyűlt itt össze :)